Élesebb a látásunk, amikor félünk?

Időnként mindenkivel előfordul, hogy megijed. Lehet, hogy a zivatarok hangos mennydörgése hatására gyorsabbá válik a szívverése, vagy hirtelen kiszárad a szája, amikor a főnöke váratlanul az irodájába rendeli. Előfordulhat, hogy a tenyere kezd el izzadni, amikor előadást kell tartania ismeretlen emberek előtt, vagy éppen pillangók kezdenek repkedni a gyomrában, amikor egy Önnek fontos futóversenyen a starthoz áll.

Egyesek még élvezik is, hogy kissé félnek. Ezért szeretnek sokan félelmetes filmeket nézni, hullámvasútra ülni, vagy bungee jumping-ozni. De mi történik a testünkkel, amikor félünk? Mi az az adrenalin és miért van rá szükség?

Az üss vagy fuss reakció (hívják még harcolj vagy menekülj reakciónak is),  egy fiziológiai reakció, ami egy vélt, vagy valós ártalmas esemény, támadás, vagy a túlélést fenyegető helyzetben jön létre. Az első leírását Walter Bradford Cannon adta. Elmélete szerint a fenyegetésre az állatok szimpatikus idegrendszerük általános aktivizálásával reagálnak, így késztetve az állatot menekülésre vagy harcra. Pontosabban a mellékvese termel egy hormonális kaszkádot, amelynek eredményeképpen katekolaminok, főképpen noradrenalin és adrenalin szabadul fel. 

Képzeljük csak el egy percre, hogy barlanglakó ősemberek vagyunk és szembe találjuk magunkat egy éhes vadállattal. Két lehetőségünk van:
1. harcolunk (üss)
2. elfutunk (fuss)

Az stresszre adott válaszként a test szimpatikus idegrendszere aktiválódik és hormonok hirtelen felszabadulását eredményezi. A szimpatikus idegrendszer stimulálja a mellékveséket, és kiváltja a katekolaminok felszabadulását, ideértve az adrenalint és a noradrenalint. Ez növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a légzést.

         1. A szimpatikus idegrendszer a gerincvelőben található, aminek fő funkciója az, hogy aktiválja a fiziológiai változások során létrejövő üss vagy fuss választ. Ezt a komponenst a vegetatív idegrendszer hasznosítja, és egyben aktiválja a noradrenalin felszabadítását a reakció közben.

       2. A paraszimpatikus idegrendszer a gerincvelőben és a nyúltvelőben található és együttesen fejti ki hatását a szimpatikus idegrendszerrel. Fő feladata, hogy aktiválja a "pihenés és emésztés" választ, hogy visszatérítse a testet a homeosztázisba az üss vagy fuss reakció után. Ez a rendszer hasznosítja és aktiválja az acetilkolin kibocsátását.

Üss vagy fuss reakció
A reakció az amygdalában kezdődik, ami kivált egy választ a hipotalamuszban. A kezdeti reakciót az agyalapi mirigyből kiválasztódó ACTH hormon aktiválódása követi. A mellékvesében szinte egy időben aktiválódik és bocsátódok ki az adrenalin. A neurotranszmitterek (kémiai hírvivő anyagok) kibocsátása eredményezi a kortizol termelődését, ami megnöveli a vérnyomást, a vércukor szintet és elnyomja az immunrendszert. Bonyolult folyamat hatására az izmok felkészülnek a válaszreakcióra, készenléti állapotba kerülnek, hogy a fizikai reakciók végrehajtásának eleget tudjanak tenni.

Ezek közé tartoznak a következők:
gyorsuló szív és tüdő funkciók
sápadás vagy kipirulás
a gyomor és felső-bélrendszer gátlás alá kerül, ahol az emésztés lelassul vagy megáll
az erek összeszűkülnek a test több részén
a metabolikus energiaforrások (különösen a zsír és glikogén) felszabadul az izommunkához
a vérerek kitágulnak az izmoknak
a könnymirigy (könny termeléséért felelős) és a nyálfolyás gátlás alá kerül
a pupilla kitágul 
ellazul a húgyhólyag
alagútszerű látás (perifériás látás elvesztése)
gerincvelői reflexek gátlása
remegés 

Ezen válaszreakciók nélkül sokkal nehezebb dolgunk lenne egy valós veszélyhezetben megküzdeni. 

Kantorovich V, Eisenhofer G, Pacak K. Pheochromocytoma: an endocrine stress mimicking disorder. Ann N Y Acad Sci. 2008;1148:462-8. doi:10.1196/annals.1410.081

Chen Y, Lyga J. Brain-skin connection: stress, inflammation and skin aging. Inflamm Allergy Drug Targets. 2014;13(3):177-90. doi:10.2174/1871528113666140522104422

Gordan R, Gwathmey JK, Xie LH. Autonomic and endocrine control of cardiovascular function. World J Cardiol. 2015;7(4):204-14. doi:10.4330/wjc.v7.i4.204